Tyukod-Polgármesteri Hivatal

A terület legnagyobb részét láp borította, mely nem összefüggő volt, hanem kisebb-nagyobb szigeteket képeztek, melyek igen alkalmasak voltak emberi letelepülésre. Ezek a települések az árvizek utáni időkben lassan megszűntek, lakói a községben telepedtek le. Mit tudhatunk hát a Tyukod névről? Több változat él róla: "Ősi urai a Tyukodi nemzetség volt, de mellette a Kölcseyek is birtokosai voltak. A személynévként is alkalmazott magyar tyúk főnév -d képzős származékából való." A tatárjárás településünket is feldúlta. Lakói a láp szigeteire menekültek, de hátrahagyott javaikat teljesen elvesztették. Az elesettek birtokait IV. Béla királyunk eladományozta. Tyukod szinte mindegyik nemese részt vett a Dózsa-féle parasztháborúban. A paraszthadakhoz csatlakozott nemesek valamennyiét birtokelkobzással büntették. Egy oklevél tanúsága szerint a birtokok legnagyobb része a Báthoriak kezébe került. De hadba hívta a tyukodiakat Rákóczi hívó szava is. Ma is fellelhető írások név szerint sorolják a résztvevő nemeseket és gyalogos katonákat. E század végének egyik nagy eseménye volt a Szatmáron lezajlott boszorkányper, ahol két tyukodi boszorkányt - Kós Annát és Rekettyés Helénát - ítélték máglyára. Az 1848-as szabadságharcban ugyancsak egy önálló alakulattal vettek részt a tyukodiak. A szabadságharc bukása után csak páran tértek haza, nagyobb részüket besorozták az osztrák hadseregbe. Ekkoriban jutott nagyobb birtokhoz az Uray család, akiket hűséges szolgálataikért bárói rangra emeltek. Emléküket ma a családi kastélyépületük őrzi. Mind az első, mind a második világháborúban sok-sok tyukodi vérzett el. Emléktáblák hirdetik nevüket az utókor számára azon emlékművön, amely az elsők között készült el megyénkben a háború befejezését követően. A nagy kivándorlások éveiben településünket is sokan hagyták el és kerestek jobb megélhetési lehetőséget más földrészeken - főleg Amerikában és Kanadában.